Tegnap voltam ultrahangon, mindent rendben talált a doki. Így kimondta a verdiktet: indulunk a programmal. Felírt egy rakat injekciót, majdnem 60 000Ft-ot fizettem a patikában, és jövő hét kedden kell szúrnom magam először.

Azt még nem tudom, hogy leszek rá képes, főleg, hogy 3 féle injekciót kell magamba döfnöm, és csak hasba lehet. A hasamat még mindig nem érzem teljesen a műtét óta, szóval fájni nem fog, de valószínűleg bekékül.

Mindenesetre újabb lépést tettünk a cél felé, és csak emiatt nem borítok mindent a munkahelyemen.

Nagyon nehéz türtőztetni magamat, és félek is, hogy elszakad a cérna, és felégetek magam mögött mindent. Pedig legalább egy hónapot még ki kell bírnom. Utána már úgyse fogom magam izgatni a főnököm gerinctelenségén, az aljas húzásai fölött is elsiklok, mert tudom, hogy nagyon megbánja majd, ahogy velem most viselkedik.

 

Nem vagyok bosszúálló, általában, ha valakire megharagszom, akkor egy ideig bosszúterveket kovácsolok, képzeletben meg is valósítom azokat, és ezzel lezárom részemről a dolgot. Többé nem érdekel az illető, túllépek rajta, mintha nem is létezne.

 

Most is ez lesz, de jelenleg a bosszúterv kovácsolásánál tartok, és nagyon élvezem:)

A kedvesemmel beszélgettünk erről, és ő is azt mondta, csak várjam meg milyen arcot vág, ha bejelentem én is szülni megyek! ( a kolléganőm már elmondta neki)

De kanyarodjunk vissza a fő témámhoz. Tegnap elmentem a hozzám közeli nagy patikába kiváltani a rakat gyógyszert. Mit mondjak, legalább félóráig vártam, hogy megoldják a dolgot. Mivel drága gyógyszerekről van szó, nem tartják raktáron, de a nagykerükben van, így mára ígérték, hogy mindent megkapok. Csakhogy, EP kártyával akartam fizetni, amin kis ideig eltöprengtek, mert mi van, ha még sincs minden raktáron? Azt mondjuk nem értem, miért kellett előre kifizetnem mindent, ha csupán egy napról van szó, de mindegy. A lényeg, hogy ma fel kell vennem a gyógyszereket.

És jövő héten beindul a hormon bombázás!